Én is voltam lent… tudom mi az éhezés, mi a kétségbeesés a holnap miatt. Mikor még csak egyedül voltam a nagyvilágban, akkor megráztam magam és lefeküdtem aludni azzal a reménnyel, hogy holnap majd még keményebben dolgozom és egyszer minden álmom megvalósul. Ám mikor már felelős lettem első gyermekemért, akkor titokban sírdogálva, éhesen feküdtem le számtalan alkalommal. Mindent megtettem, hogy ő ne érezzen ebből túl sokat; legyen szép ruhája, ne csúfolják. A hitem és az erőm segített ki a bajból és nagyon hálás vagyok azoknak az embereknek, akik életem különböző szakaszán segítő kezet nyújtottak. Mára kétgyermekes édesanyaként, ugyan nem lakunk saját kertes házban, mégis elmondhatom, hogy büszke vagyok magamra és az elért sikereimre. Megteremtettem egy alapot, hogy egyenlő esélyt biztosíthassak a tőlem telhető legtöbb családnak vagy egy ártatlan gyermeknek. Legyen ez élelmiszer csomag a kiadások csökkentésére vagy bútor a lakásba, esetleg ruha egy állásinterjúra vagy az iskolába. Mikor úgy érzem, hogy nincs tovább, utolsó forint is elfogyott, akkor kapok egy újabb esélyt új cég, új program, új pályázat formájában. Tehát van létjogosultsága a munkásságomnak mások szerint is.

Kérd és megadatik…továbbra is küzdök és nem adom fel a harcot…minden nap azt kérem, hogy újból legyen esély élelmiszer csomagokat vásárolnom.

Ha támogatnád az Alapítványt, közvetlenül itt is megteheted akár csak 200Ft-al is: